Főoldal

Kanada 2017

Keresés
Látogatók 2010.12.05.óta
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa13
mod_vvisit_counterTegnap434
mod_vvisit_counterA héten3447
mod_vvisit_counterMúlt héten3803
mod_vvisit_counterA hónapban11435
mod_vvisit_counterMúlt hónapban14246
mod_vvisit_counterÖsszesen817462

Jelenlegi olvasónk: 9
Mai nap: 2017. okt. 22.

postheadericon "Láttunk elefánt"

Apró szervezési nehézségekkel indult a reggelünk, de annál jobban sikerült a napunk: a Cambridge-től nem messze található Lion szafari parkba látogattunk. Épp elefántfürdetés kezdődött. A különböző méretű elefántok jól nevelten, rendezett sorban - mint mi - kézen fogják - mármint ormányon - egymást, s a látogatók nagy örömére, csobbannak egyet a számukra kialakított tóban. A bébi elefántok és szüleik egyaránt úsznak, lubickolnak, prüszkölik a vizet, a gondozóik és néhány kutya vigyáz rájuk. A jelenet végén vígan énekeltük: Egy elefánt hintázgatott... Aztán buszra szálltunk, úgy hordoztak körbe a páviánok, amerikai bölények, oroszlánok, zsiráfok és zebrák között. A piros fenekű kis majmok olyan szemtelenek itt, mint a kóbor kutyák a Királyhágón: felmásznak az autókra, és élelmet kunyerálnak a látogatóktól.

A szafari park pihenőhelyén ebédeltünk. Vendéglátóink, az előző esti közös koncertünkön énekelő gyerekek és szüleik hot doggal kínáltak. Nagy szeretettel adták, finom volt. Eljutottunk arra a pontra, hogy nosztalgikus érzelgősség közepette emlegetjük már a jó szénsavas borvizeinket, a gyerekek lédús paradicsomról, hagymáról, szalonnáról és kolbászról kezdtek ábrándozni. Azaz lassan-lassan támad a hazavágyás.

Csöppnyi vizes élményparkban tapicskoltunk, majd néhány órás buszozás után értünk Windsorba, kanadai turnénk legdélebbi pontjára. Itt a helyi magyar házban, a Mindszenty Hall-ban vacsoráztunk. Kedvesen fogadtak, windsori házigazdánk Veres Zoli bácsi 87 évét meghazudtoló életkedvvel és derűvel nótázott nekünk. Többféle salátát, csirkecombot és pityókát, olasz tésztaételt kínáltak, az egyszerű ebéd után itt degeszre ehettünk magunkat.

Amerika megtekintése volt az esténk igazi fénypontja: a szállásra tartva, kis kitérőt tettünk, hogy átlessünk az Amerikai Egyesült Államokba, azaz, hogy a Detroit csatorna túlpartján az azonos nevű nagyváros fényeit láthassuk. Lenyűgöző volt a toronyházak gazdagon kivilágított látványa, de mint megtudtuk, ez csak a külcsín, "díszlet". Detroit, az amerikai autógyártás egykori fellegvára ma már szellemváros, lakosainak többsége elköltözött, mert megszűntek a munkahelyeik. De mint első benyomás Amerikáról, messziről gyönyörű.

A társaság nagy hányada elment családokhoz, a többiek a Johnson Hotelbe jöttünk. Négyen alszunk egy szobában. Ez az eddigiek közül a leginkább felszerelt, minden kényelmi igényt kiszolgáló szállásunk. Néhányan azonban már leginkább a mama-hotelre vágyunk... és még csak a turnénk felénél járunk.

Fili, 2017. június 29.

 

KÉPTÁR (Tókos Attila fotói)